Asztrológiatörténet  
 


A régi idők asztrológiája

Az asztrológia többezer éves tudomány. A babilononiak már i.e. 4-5000 évvel pontos csillagtérképekkel és asztrológia ismeretekkel rendelkeztek.

Az asszír-babiloni-káldeus kultúra került át Egyiptomba is, ahol vallási jellege volt, és kizárólag beavatottak, azaz a papi rend tagjai művelhették. Az egyiptomi asztrológiai tanok Hermész Triszmegisztosz kultuszában érték el csúcspontjukat.

Az asztrológia abban az időben "mundán" asztrológia volt, azaz városállamokra, nagyobb területekre, népekre vonatkozott. A jelenleg használt "natál" azaz személyekre vonatkozó, születési képlettel dolgozó asztrológia a Krisztus előtti utolsó századokban jelent meg.

Az asztrológia Görögországba is egy káldeus asztrológus által került el, Kr.e. 480 táján. Görögországban már Kr.e. 250-ben tudták (Arisztarkhosz), hogy a Nap állócsillag, a Föld és a bolygók pedig egyrészt saját tengelyük körül forognak, másrészt pedig a Nap körül keringenek.

A római császárok korában az asztrológia az általános műveltséghez tartozott, és tanai áthatották a temészettudományt, orvostudományt és az egész római kultúrát.

A későbbi idők asztrológiája

A középkorban az asztrológiát egyházi és világi szinten is művelték. A világi asztrológusok közül az alábbiakban megemlíthetünk néhány közismert nevet, a teljesség igénye nélkül.

Johannes Campanus de Novarra (1233-1296), itáliai matematikus akiről egy "ház"számítási módszert is elneveztek, amit később Regiomontanus (Müller János 1436-1476) tökéletesített.

Ismert még a Nostradamus (1503-1577) neve, aki jóslatokat írt, és Paracelsus (Philippus Theophrastus Paracelsus Bombastus von Hohenheim 1493-1541) asztrológus, aki filozófiával, orvostudománnyal és alkímiával is foglalkozott.

Kepler (1572-1630) II. Rudolf császár udvari asztrológusa volt, legjelentősebb asztrológiai munkája a Kozmikus harmónia című (Harmonices Mundi). Filozófus, asztronómus, matematikus és teológus volt.

Az új kor asztrológiája

A XIX században Európa vezető asztrológusai összefogtak és "tudományos alapokra helyezték" az asztrológiát. Létrejött a düsseldorfi asztrológia központ (Astrologische Zentralstelle), melynek működését 1938-ban betiltották és asztrológusok nagy részét koncentrációs táborokba vitték a hitleri diktatúra következményeként.

A legújabb korban a "hivatalos tudományok" megkérdőjelezik az asztrológia tudományos alapjait. Mégis az asztrológia újra tért hódít, amióta a természettudományok területén a materialista (anyagi és mennyiségi) felfogás kezdett meginogni.
A tudományos eszköztár bővülésével ismét ráébredt az ember, hogy az anyagi világ nem csak mennyiség, hanem minőség is. Mára már tudományosan is bebizonyították, hogy az anyag legparányibb részecskéje nem anyagi, hanem hullámtermészetű, rezgés, amely az általa hordozott információn keresztül határozza meg az anyagot, amit felépít. Ez a legparányibb részecske minden anyagban ugyanaz, egynemű, és az anyagok, melyek világunkat változatosan felépítik csupán ennek az egynemű "anyagnak" alaki változatai. Vagyis visszajutottak a középkori alkímisták alapvető tételéhez tudományos módszerekkel. Közben természetesen eltelt pár száz év, amíg a hivatalos tudomány nem értette meg az emberiség évezredes tudását, nem tudta bizonyítani, ezért létét is tagadta.